Állítólag a harlemi Apollo Színház színpadáról indult, hogy aztán a jazz egyik korszakalkotó alakjává nője ki magát. Mai posztunk középpontjában Ella Fitzgerald élete és pályája áll. Idekattintva a poszt olvasása közben hallgathatjátok is, hogy az élmény teljesebb legyen. Ella Fitzerald neve nem csak a jazz fanatikusok számára lehet ismerős, hiszen már életében is a szakma és a közönség által is kedvelt, elismert és híres énekesnő volt. Világszerte koncertezett, többször járt Magyarországon is.
Születési dátumáról nincsen biztos adat, az évtizedek során már több opció is akadt. A legelterjedtebb verzió szerint 1917. április 25-én. Virginia államban született, Newport News-ban, állítólag szülei válásáig egy tanyán éltek, majd édesanyjával Yonkers-be (New York állam) költöztek. A másik történetszál szerint a szülei nem váltak el, együtt költöztek Yonkers-be és édesapja nem sokkal édesanyja halála előtt távozott az élők sorából. Egy harmadik verzió szerint pedig szülei házasság nélkül éltek együtt.
Alapvetően szerény körülmények között élő család voltak, ennek köszönhetően Ella nehéz gyermekkort tudhatott maga mögött. Korán elveszíti édesanyját, ezt követően nem sokkal elmegy otthonról. Más források szerint édesanyja halálát követően nagynénjéhez kötözött Harlembe. Már fiatalon feltűnik tehetségkutatókban, az álma, hogy táncosnő legyen. Aztán az Apollo Színházban megjelenik egy tehetségkutatón, hogy számot adjon tánctudásáról, de a történet szerint egy lábgörcs miatt ez meghiúsul, majd a zsűri unszolására elénekel egy dalt a tánc helyett, amellyel leveszi a lábáról őket. Itt figyel fel rá Chick Webb, aki fel is kéri, hogy énekeljen a zenekarában. Ezzel elindul világhódító útjára. Ez az egyik legismertebb történet pályakezdéséről, viszont az énekesnő ezt többször cáfolta, ahogyan a korát is. Pletykáltak arról is, hogy valójában árvaházban nőtt fel, tehát életrajzi adatait fenntartásokkal érdemes kezelni.
Egy interjúban egyszer így fogalmazott:
“Először is, ami nem igaz: nem igaz, hogy 1918-ban születtem, ennél két évvel fiatalabb vagyok. Nem igaz, hogy árvaházban nőttem fel; soha életemben be nem tettem a lábam árvaházba. Mindössze annyi közöm volt az árvákhoz, hogy az egyik fellépésem egy hadiárvák számára rendezett jótékony célú hangverseny volt. Itt figyeltek fel rám. Nem igaz, hogy Chick Webb fedezett fel.” Ella Fitzgerald /Cultura Magazin/
Későbbi beszámolóiból kitűnik, hogy karrierjének indulása nem volt ennyire mesébe illő, több tehetségkutatón szerepelt, egyre sikeresebben, és a sok munka eredménye hozta meg a megérdemelt sikert. Eleinte valóban táncosként képzelte jövőjét, de hamar belátta, hogy van, amiben tehetségesebb, így kezdett el foglalkozni a zenével.
Annyi biztos még, hogy hírnevet Chick Webb zenekarában szerzett magának. Már a húszas éveiben slágereket adott a közönségnek, korán megismerte a világ a nevét és tiszta, gyönyörű énekhangját.
Az első lemez, amelyen közreműködött 1935-ben jelent meg, melyet Chick Webb zenekarával készítettek. Az első saját néven kiadott lemeze 1936-ban készült el.
A megjelent lemezeknek köszönhetően a megérdemelt hírnév sem váratott magára, Ella Fitzgerald neve a füleken keresztül beleivódott minden jazzkedvelő szívébe. Webb zenekarával turnéztak és sikeresek voltak.
A jazzdobos halála után ő vezette a zenekart egy darabig. Fiatal kora és tapasztalatlansága miatt nem igazán volt erre alkalmas, így nem is működött sokáig a zenekar ebben a felállásban, csupán 1942-ig dolgoztak együtt. Ezután szólóban és más zenekarokkal, zenészekkel együttműködve dolgozott, és sikert sikerre halmozott.
Idővel Ella is egyre magabiztosabb lett, művészete kezdett kiteljesedni, énektechnikája pedig egyre tökéletesebb lett.
A hirtelen hírnév és rivaldafény ellenére hosszú és teljes karriert épített fel, amelyben rengeteget tett a zenetörténethez. Olyan előadókkal dolgozott együtt, mint Louis Armstrong, Oscar Peterson, Charlie Parker, Lois Jordan Count Basie, vagy olyan zenekarokkal, mint a Delty Rhythm, The Mills Brothers, stb. Karrierjében azonban volt egy kisebb hullám, amikor ételfüggőséggel küzdött, kezdett eltávolodni a nagyközönségtől, elvesztette korábbi vékony alakját, de szerencsére visszatalált a sikerhez.
Az 50-es években kezdett együtt dolgozni Louis Amstrong-gal, akivel közösen egy éneklési stílust is kidolgoztak, ez volt a scat. Ez nem jelent mást, mint játék az énekhanggal, azaz egy olyan improvizációs éneklés, amelyben az énekes a hangjával különböző hangszereket idéz meg, illetve össze nem illő szótöredékekkel, hanghatásokkal fejezi ki magát. Ezzel utat engedve az érzelmeknek és azok zenében való teljesebb megszólalásának. Itt majdnem, hogy hangszerként kezelik a hangszálakat és a testet, amely hangjával megidézi a lélek érzelmességét.
Ella egyszer így beszélt a scat-ről:
“Számomra mindig rendkívül fontos, hogy érzelmeket fejezzek ki az énekléssel. Nem tagadom, kissé hisztérikus alkat vagyok, bár ha nagyon muszáj, tudom magam fegyelmezni. De ha énekelek, az érzelmek minden gátlás nélkül törnek elő belőlem, úgy, ahogy abban a pillanatban azzal kapcsolatban érzek, amiről éppen énekelek. Néha a szöveg, néha a zene hoz lázba, és ezt az állapotot igyekszem kifejezni. Nekem ez a scat. Mivel az érzelmeket gyakran már nem tudom szavakba önteni, azok úgy törnek elő belőlem, mint a beszélni nem tudó kisbabákból a sírás.” Ella Fitzgerald /Cultura Magazin/
A jazz stíluson kívül maradandót alkotott a bluesban, a swingben, de még a pop és musical dalok sem álltak messze tőle. Kétségtelenül a zene volt az élete.
A 70-es években még teljesen aktív volt, majd a 80-as évektől kezdve betegsége miatt már kevésbé, de fontosabb fellépéseket még vállalt. Cukorbetegsége lassan kínozta, hosszú szenvedés után 1996-ban érte a halál Los Angelesben.
Nagy lemezek a teljesség igénye nélkül:
Ella & Ray (1948)
Souvenir Album (1950)
Ella Sings Gershwin (1951)
Lullabies of Birdland (1954)
Sings The Cole Porter Songbook (1956)
Ella and Louis (1956)
Sings The Duke Ellington Songbook (1957)
Ella In Rome: The Birthday Concert (1958)
The Intimate Ella (1960)
Sings The Harold Arlen Songbook (1961)
Ella and Basie (1963)
Sings The Johnny Mercer Songbook (1964)
Ella at duke’s Place (1965)
Whisper Not (1966)
Ella in Budapest, Hungary (Live, 1970)
Ella And Oscar (1974)
Felhasznált források:
http://www.ellafitzgerald.com/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ella_Fitzgerald
http://www.literatura.hu/rock/jazz/ella_fitzgerald.htm
http://cultura.hu/kultura/ella-fitzgerald-jazz-nelkul-soha/
http://www.kulturpart.hu/zene/34912/17_eve_hunyt_el_ella_fitzgerald
http://cultura.hu/kultura/a-dal-nagyasszonyaval-dudolunk/
http://thehistorychicks.com/shownotes-episode-18-ella-fitzgerald/
http://www.lipstickalley.com/showthread.php/454447-Ella-Fitzgerald-Pic-thread
