A művészetben a társadalmi kérdéskörök lépten-nyomon feltűnnek – teljesen érthető módon. A művészet reflektál, mondhatni szimbiózisban létezik velünk és a minket körülvevő világgal. A legkülönbözőbb témákat járja körbe, sokszor tabukat döntve, és szőnyeget gördítve a társadalmi változások elébe. Ez így van rendjén!
Egy alkotó akarva-akaratlanul belevonja lényét, gondolatiságát, tapasztalatait a munkáiba, így a teljesen megszokott vagy tabu témák és érzelmek széles skáláján mozgolódó terepet kapunk, amin a kedves műkedvelő tobzódhat kedvére.
Laurie Lipton munkáiban gyakori a halál szimbóluma, ami olykor szokatlan, majdhogynem megbotránkoztató módon mutat rá létünk végzetes mivoltára. Mindannyian máshogy és máskor találkozunk a halállal, a halandóságunkkal. Könnyebben vagy éppen nehezebben fogadjuk el, vagy el sem fogadjuk, ezért is annyira érzékeny és kényes téma. Összességében, pedig mindannyian ugyanoda tarunk.
A halál témája mellett megelevenednek a vallások misztikumai, valamint a tudománnyal, a fejlődéssel járó kérdéskörök is, amik szintén nagyon érdekes képekben, látomásokban rajzolódnak ki. Az alábbi képeken látni fogjuk mennyire részletesek, kidolgozottak Lipton munkái. Mennyi gondolat bújik meg a szürreális láttatás mögött, és mennyire elgondolkodtatóak tudnak lenni a meghökkentő képzettársítások.
A nagyméretű grafit rajzok részletessége egyébként megdöbbentő. Szinte vonalakból felépülő képek pedig igazán különleges látványt hoznak létre.
A művész további képeit itt nézhetitek meg!
A művész alkotás közben:
.jpg)
