A művésznő, aki a szenvedéséből merített ihletet, aki a fájdalomból nyert erőt, aki megtanult élni saját fájdalmával, saját testével, megannyi szenvedés után. Frida Kahlo, mexikói festőművész, rövid élete során többet megélt, mint egy átlagember és nem csak a szenvedésre gondolok, hanem a szerelemre, az élvezetekre. Olyan őszintén mesélt képeivel a fájdalomról, arról a szürrealitásról, ami átszövi az életet, hogy az már húsba maró. Vizualitása nem mellőzi az absztrakt, groteszk elemeket, a szürrealitást, mégis saját realitásáról mesél, az életéről. Saját önarcképeiben ugyanakkor nem csak saját élete és szenvedése tükröződik, hanem valami örök érvényű és megfoghatatlan gyötrelem és szembenézés. Szembenézés, mondhatnám arcon köpése a megpróbáltatásokkal kísért életnek, a fittyet hányás, csodálatos harc az élettel, az életért. A már pedig én akkor is élni fogok, és élvezni is azt - gondolatisága. Ebből a túlélésből fakadhat a szenvedély, a szókimondás, és nyíltan beszélés is, ami festészetét is jellemezte. A tabuk levetkőzése, a velőtrázó őszinteség, ami aztán egy vizuális leképződésben kicsit változtat a világlátáson is. Sokan önmagunkat képtelenek vagyunk ennyire felvállalni, akár még saját magunkkal szemben is. Fájdalmai és létképei és értelmezései nem csak vásznára vetültek rá, hanem ránk is. Kirajzolt egy másik, eltérő szépséget, egy a hagyományostól eltérő női mintát. Felterített festőpalettájára csupa olyan, szokatlan, elemi dolgot, amiről az előtt nem beszélt így egy művésznő sem, vagy csak keveset. Kitartásából, élni akarásából mind meríthetünk, megmutatta, hogyan éljük magunkat – magunkkal. Sors elfogadva.

Én régen gyakran gondoltam azt, hogy én vagyok a világ legfurcsább embere, de aztán arra gondoltam, hogy sok ilyen ember van a világon, lennie kell még olyannak, mint amilyen én vagyok, aki ugyanúgy, ahogy én is, bizarrnak és sérültnek érzi magát. Elképzelem őt, és elképzelem, hogy ott a távolban neki is gondolnia kell rám. Jól van, remélem, ha te ott most olvasod ezt, tudd meg, hogy igen, igaz: én itt vagyok, ugyanolyan furcsa vagyok, mint te. /Frida Kahlo/

Frida Kahlo - kép forrása: https://www.fridakahlo.org/