Egy finn tájfotós képeiből válogattam mára, a borongós őszi napon a szemünket kényeztethetjük távoli tájak képeivel. Tiina képei engem nagyon megfogtak, van bennünk valami hipnotikus selymesség, melegség, amivel még a zord Finn tájakat is szerethetővé teszi. Egy fénykép esetében mindig fontos a készítő személye, attól válik egyedivé, ezeknél a képeknél mondhatjuk, hogy a személyiségszűrő behálózta az objektívet, és majdhogynem szubjektív képet kapunk az elénk táruló látványról. Szavakkal nehéz leírni a képek hangulatát, de talán némelyikre illő az álomszerű kifejezés. Összesen most hat sorozatából hoztam ízelítőt, mindegyik előtt szerepel a sorozat neve is. Egyébként a munkái között sok a hosszú záridős fotó is, érthető okokból azt hiszem. Ez is tükrözi a fotós lány eltökéltségét és az elhivatottságát, hiszen gondoljunk csak bele mennyi ideig tart egy-egy fotósorozat elkészítése, ami önmagában természetesen nem kihívás, de ilyen hidegben már biztosan.

Wanderer

Az egyik legbámulatosabb az éjszakai égboltot és a rajta játszó fényeket megörökítő sorozata, aminek különlegesség, hogy egyedül áll a távolban a képeken, ezzel valami csodálatos hangulatot teremtve. Érezni a hideget, az egyedüllét minden csodáját, és a magány nyomását, ugyanakkor a fények játéka otthonossá teszik a képeket. Megmutatja, milyen kicsik vagyunk az univerzumban.  Önarcképek a mindennel és a semmivel.

Early morning

Ködös álom reggel az erdei tájon.

Wintry nights

Dreamscape

Night walk

Christmas lights

További képek és felhasznált források: Behance-en és a fotós oldala