Kivételes tehetségű embernek születni lehet, nem pedig azzá válni. A zsenialitás nehezen meghatározható fogalom, mivel nincs egyezményesen elfogadott definíció rá, ahogy Dr. Czeizel Endre mondta, tudományos szempontból vizsgálni teljesen felesleges. Szubjektivitása pontosan abból fakad, hogy minden ember mást tart különleges érvényűnek. Valószínűleg ezért nem sikerült mindezidáig pontosan meghatározni e fogalmat.
Sokan sokféleképp foglaltak már állást ezen témában. Az ókorban úgy tartották, hogy zseni nem létezik, a művészt csupán valamilyen természetfeletti hatására alkot valami kimagaslót. Évszázadokkal később is még valamilyen isteni sugallatban látták lényegét, nem pedig az emberi elme és evolúció csodájában. Pedig az emberi fejlődéstörténet nem haladt volna ilyen léptékben géniuszok nélkül. Mindig tovább mozdították a történelem kerekét, s nem mindig az elfogadott módon.
Először Kant filozófiájában jelenik meg természeti jelenségként. Szerinte a tehetség és az eredetiség nem tudatos, mint inkább a természet által irányított. Adottság, melyet a természet szül, irányítani nem lehet. Tehát tanulással nem elsajátítható.
Galilei is bebizonyította, hogy a Föld valójában kerek, pedig a kor ezt nem fogadta el. Vállalta nézetét egy bizonyos pontig, harcolt a világgal. Nagyobb gondolkodó volt, mint ahogy azt a kora el tudta volna fogadni. Az akkori kultúrában szentségtörésnek számítottak nézetei. Vissza is vonatták vele ezen irányú munkáit, de állítólag halálos ágyán visszatért elméletéhez. Ezzel megalapozva a Földdel kapcsolatos további kutatásokat.
Galilei is bebizonyította, hogy a Föld valójában kerek, pedig a kor ezt nem fogadta el. Vállalta nézetét egy bizonyos pontig, harcolt a világgal. Nagyobb gondolkodó volt, mint ahogy azt a kora el tudta volna fogadni. Az akkori kultúrában szentségtörésnek számítottak nézetei. Vissza is vonatták vele ezen irányú munkáit, de állítólag halálos ágyán visszatért elméletéhez. Ezzel megalapozva a Földdel kapcsolatos további kutatásokat.
Wolfgang Amadeus Mozart kisgyermek korától fogva zenét tanult, első zeneművét öt évesen komponálta, ami kivételes érzékről árulkodik. Vele született tehetségének legékesebb bizonyítéka, hogy édesapja nővérét is ugyanúgy tanította zenére, mint őt, még sem tudott akkora hatással lenni a zenetörténetre. Mozart munkássága napjainkban is kivételes érdemű. Nem csak kora tehetsége volt, hanem az utókoré is.
A művészek között sok tehetséges ember élt már, alkotott meghökkentőt. Salvador Dalí is ezen emberek közé tartozott. A modern művészetet elsajátítva képes volt újat alkotni. A szürrealizmuson belül megalkotta saját világát. Egyéniség volt, aki mindig képes volt a saját maga iránti lelkesedést fenntartani, felhívni magára a külvilág figyelmét. Ő mondta egyszer: „Ha zsenit játszol, azzá leszel”. Ezen szavaiból azon vélemény kristályosodik ki, hogy zseninek nem születni kell, hanem rögös úton azzá válni, de legalábbis elhitetni a világgal, hogy te az vagy. Ha szerepként játsszuk nap, mint nap, és folyamatosan képesek vagyunk a külvilág figyelmét valamilyen módon mindig magunkra irányítani, akkor egy idő után a társadalom elkönyvel minket zseninek. Minden új alkotást ezután már szenzációként fogadnak, legyen az bármennyire is hétköznapi. Mégis, Dalí egyszerűen zseniális volt, annak ellenére, hogy valóban tudatosan építette fel saját magát a közvélemény felé. Alkotott, újdonsággal töltötte meg a szürke társadalmat. Tehetsége végig elkísérte pályáján, mely nem csak a festészetében mutatkozott meg, hanem bármi másban is, amibe belekezdett. Tehát fent említett mondatát tekinthetjük úgy, mint egy sajátos véleményt, melynek annyi valóság alapja lehet, hogy ha eljátszod a zsenit, egy darabig valóban tarthat annak a világ, de az utókor már biztosan az életműved alapján fogja mérlegelni a rólad alkotott véleményét, sokkal objektívabban. A második ipari forradalom idején Nikola Tesla is hatalmasat alkotott. Egy technikai zseni volt, aki képes volt olyan módon összerakni az összefüggések sokaságát és szembe menni más feltalálók munkáival, hogy senki nem tudta volna megállítani fantáziáját. Zseniális volt
a saját szakterületén. Sok legenda kering arról, hogy valójában sokkalta több mindent feltalált, csak nem tárta a nyilvánosság elé. Nyilatkozataiban néha utalt is más munkáira. Neve mégsem maradt fenn méltóképp az utókorban. Annak ellenére, hogy ő fektette le a rádiózás és a robot-technológia alapjait is. Korszakának kiemelkedő alakja volt.
a saját szakterületén. Sok legenda kering arról, hogy valójában sokkalta több mindent feltalált, csak nem tárta a nyilvánosság elé. Nyilatkozataiban néha utalt is más munkáira. Neve mégsem maradt fenn méltóképp az utókorban. Annak ellenére, hogy ő fektette le a rádiózás és a robot-technológia alapjait is. Korszakának kiemelkedő alakja volt. Joggal kijelenthetjük, hogy példaértékű munkásságot bárki képes elérni, de az a fajta zsenialitás, amivel a géniuszok bírnak, és sorra tabukat döntenek le, nem érhető el tanulással. A legjobb érv ezen a téren talán, hogy manapság az emberek hatalmas tudás birtokában vannak vagy lehetnek, hisz információk tömkelege fellelhető valamilyen tárolt formában. Ennek ellenére nem botlunk lépten, nyomon zsenikbe, tehát érzék szükséges hozzá. Bármennyire is zseniális egy ember, sokszor életútja nyomorúságosabb, mint az átlag. Talán a meg nem értettség miatt. Szokták mondani, hogy a zseni és az őrült között egy hajszál a választék.
Az igazi géniuszok nyomot hagynak az utókornak. Ezen képességüket semmiképp sem tanulás útján sajátítják el. Nagyszerűt alkotni, olyat, ami valamilyen irányba elmozdítja a világ folytonosságát, feltételezhetően egyéniségükből fakad. Képesek, amire más nem. Olyan mozgatóerővel rendelkeznek, és hajtja őket a folytonos kíváncsiság. Mindig koruk előtt járnak, felfogásuk innovatív, figyelemre méltó. Környezetük sokszor nem tolerálja, ezen fajta tevékenységüket, de ők mégsem állnak meg. Ettől zseniálisak.
/Természetesen még sok alkotót kiemelhettem volna, de példaként talán ennyi is elég./
Dane
